Egészségtudatos táplálkozás alapjai

 A jóga a mai ember számára a boldogabb, egészségesebb, ön-tudatosabb és kiteljesedettebb élet megvalósításának lehetőségét nyújtja. Ez egy egyéni út, ami azonban leginkább közösségben tanulható meg. Önfegyelmet, akaratot, törekvést kíván egy életen keresztül, amiért cserébe kiegyensúlyozottságot, nyugalmat és harmóniát ad. Lehetővé teszi, hogy észrevegyük életünk apró boldog pillanatait, és a jelenben élve boldogok legyünk. Mindez nem áll szemben azzal az ősi törekvéssel sem, amely az első tanulókat, csélákat vezette mestereikhez, guruikhoz. Ők az élet teljessé tételére törekednek. Hosszú évek kemény és kitartó gyakorlásával érhették el ezt az állapotot.

A jóga társadalmi célja mai világunkban olyan ember nevelése, aki kevés terhet ró környezetére, és felelősségteljes feladatot vállal a társadalomban. Ahhoz, hogy a jóga céljául kitűzött embereszményhez és boldogságunkhoz minél közelebb kerüljünk, teljes gondolkodásunknak, szóhasználatunknak és életvitelünknek az átalakítása szükséges. Így egy olyan öngerjesztő folyamatot tudunk elindítani, amely egyre tovább és tovább segít minket kitűzött célunk felé.

Jógaétrend

 Azoknak, akik a jógában komoly eredményt szeretnének elérni, úgy kell megválasztaniuk táplálékukat, hogy az egészséges legyen, másrészt a nem-ártás (ahimszá) erkölcsi elvének is megfeleljen. A test harmonikus, zavartalan, egészséges működése előfeltétel a jóga céljának megvalósításához. Az egészség nem a végső cél, hanem eszköz a jógában. A test és az elme „megtisztítása” és tisztán tartása meghatározó alapelv a jógaétrendben is. A jógát követőknek fejlődésük, tökéletesebbé válásuk érdekében gondosan meg kell válogatni táplálékukat.

 „Az érzékeny és intelligens szádhaka (gyakorló) biztosítja, hogy táplálkozása gondosan szabályozott és tiszta (szattvikus) legyen.”(Ghéranda szanhitá V. 16.)

 Ahogy a Bhagavad gítában olvashatjuk: 

 „Az emberek, akik tiszták, azoknak ételei is tiszták, amely egészséget, mentális erőt, fizikai erőt és hosszú életet ad, amely ízletes, megnyugtat és táplál, s amely megörvendezteti az ember szívét. A radzsasz emberei olyanok, mint a radzsaszikus ételek. túl Savanyú, túl csípős, túl sós és nagyon száraz, nehézkesség, betegség és fájdalom előidézője lesz. A tamasz (tudatlanság) emberei oly étket esznek, mely állott és íztelen, amely romlott és bomló ételek."

  Az ájurvéda

 Az ájurvéda szanszkrit szó, jelentése "az élet tudománya".

Egy orvosi-metafizikai gyógyító élettudomány, valamennyi gyógyító mesterség szülőanyja. Először a Védákban, a világ legrégibb fennmaradt irodalmában jegyezték le. Indiában a gyógyítás e rendszerét több mint 5000 éve gyakorolják a mindennapi életben. A világ egyik legfigyelemreméltóbb holisztikus gyógyító rendszere, amely lefedi az egészség valamennyi aspektusát - fizikailag, érzelmileg és szellemileg egyaránt. Számtalan gyógyítási módszert foglal magába: a diétától kezdve a gyógyfüveken, a gyakorlatok és az életstílus szigorú rendjén át egészen a jógagyakorlatokig és a meditációig.

 Az egyéni alkat egyedi felfogásával az ájurvéda olyan felismerésekről gondoskodik, hogy az egyes személyek és kultúrák a természet világával és a magasabb énünkkel is harmóniában levő életmódot hozhassanak létre. A természeti törvények alapos ismeretével minden teremtmény számára optimális egészséget és fejlődést kínál.

 A jóga mellett az ájurvéda jelenti az elme és a test orvoslásának egyik legfontosabb globális rendszerét. Megmutatja, hogyan értsük meg a természet, az élet nyelvét úgy, hogy nemcsak a magunk, hanem minden teremtmény számára hasznot hozóan fejlődve, harmóniában élhessünk a nagyobb mindenséggel. Tehát nemcsak az egyén gyógyításának a titkát tartalmazza és ismeri, hanem a társadalom, minden teremtmény és az egész bolygó felemelésének titkait is.

Az ájurvéda és a jóga testvér-tudományok, melyek együtt fejlődtek, és fejlődésük során sokszorosan hatottak egymásra. Mindkettő a védikus tudás nagy rendszerének fontos része, és védikus tudományágakként együttműködve a jóga és az ájurvéda minden szinten fokozzák, támogatják egymás tudását, ismeretanyagát, tudományát.

 A különbség köztük az, hogy a jóga mindenekelőtt az önmegvalósítás tudománya, célja, hogy gyakorlatai által testtudatunkon felülemelkedjünk, testi korlátainkat levessük (ehhez előfeltételezi az egészséges testet, lelket és szellemet).  Az ájurvéda azonban elsődlegesen a test és elme betegségeinek enyhítését célzó öngyógyítás tudománya, ami azt jelenti, hogy végső céljaként mely a szellemi gyógyítás - elsősorban az egészség visszaállításával, belső énünkkel törődik. Előmozdítja a fizikai és pszichés egészséget.

 A klasszikus ájurvéda végső célja mégis - a klasszikus jógához hasonlóan - az önmegvalósítás, mely az öngyógyítás legmagasabb formája. Az ájurvéda megmutatja, miként érhetünk el optimális egészséget, de nemcsak a külső élvezet miatt, hanem azért, hogy egészséges alapról és elegendő energiáról gondoskodva tovább haladhassunk a jóga útján.

A jóga és az ájurvéda együtt egy teljes tudományágat alkot, olyat, mely létünket lényünk fizikai szintjéről legmélyebb szellemi szintjeire vezetheti, rendkívüli életerővel társítva.Napjainkban a nyugati országok nagyobb városaiban már vannak ájurvédikus gyógyközpontok, bioboltokban kaphatók az ájurvédikus gyógyfüvek stb. De ez csak a gyógyítás fizikai oldala. Belső aspektusa, a finom test és az elme gyógyítása (ami magában foglalja a jógagyakorlatokat is) adja a rendszer másik és talán fontosabb felét. Ilyen központokból kevesebb van.

Vannak komoly jógaközpontok és iskolák, amelyek számos ájurvédikus terápiát kínálnak és a két tudományt együtt tanulmányozzák, hiszen tudatában vannak annak, hogy mennyire fontos a jóga ájurvédikus kapcsolata. Indiában először az ájurvédát tanulmányozzák, s csak azután fognak hozzá a jógagyakorlatokhoz, mert az egyént csak akkor tekintik késznek a jóga lelki-szellemi aspektusának tanulmányozására, amikor a teste már egészséges.

A jóga és az ájurvéda hangsúlyozza a szattva fejlesztését. A jógában a szattva az a magasabb minőség (amint már előbb láttuk), mely lehetővé teszi a szellemi növekedést. Az ájurvédában a szattva az egyensúly állapota, melyben megtörténhet a gyógyulás. Ha nincs meg a kellő szattva, vagyis tisztaság a testünkben és az elménkben, akkor nemcsak a megvilágosodás keresése, hanem bármiféle szellemi előrehaladás korai lehet a számunkra. A szattva fejlesztésének eszközei: a helyes étrend, a fizikai tisztítás, a légzés és az érzékek szabályozása, az elme irányítása, a mantrák, és az odaadás. A szattva az ájurvédikus gyógyítás kulcsa.

Az ájurvéda azt állítja, hogy a szattvikus test betegségekben nem szenved, és leginkább képes egyensúlyi állapotban lenni. A betegség, különösen a krónikus, tamaszikus állapotú. A tamasz idézi elő fizikai szinten a méreg- és salakanyagok felgyülemlését, pszichológiai szinten pedig a negatív gondolatok és érzelmek felhalmozódását. A heveny betegségek radzsaszikus természetűek, jellemzőjük a fájdalom. A jóga célja nemcsak a szattva (jóság) fejlesztése, hanem a szattva előidézéséhez szükséges magasabb szintű radzsaszikus (szenvedély) erő fejlesztése is. Hasonlóképpen, az ájurvéda az egészség visszaállításához erősebb gyógyító eljárásokat alkalmazhat, erőteljes gyógynövényeket.

 Akár egészségről, akár szellemi növekedésről van szó, döntő tényező a radzsasz magasabb szintű ereje (szattvikus-radzsasz), ami létrehozza a kundaliní saktit (felemelkedő energiát). A kundaliní pedig mindent tiszta szattvába olvaszt. A tamaszikus-szattva, azaz a szattva gúna az ellenálló ereje néha hasznos, amikor például segít abban, hogy ellenálljunk az utunkról eltéríteni akaró erőknek, a gyógyításban pedig fenntartja a test és elme immunműködését.

  Az ájurvéda a különböző testalkatú embereknél különböző gyógymódot javasol, ezeket a típusokat nevezi dósáknak. A jóga a három gúnának megfelelő mentális értelemben vizsgálja az embereket, az ájurvéda viszont a három dósán (azaz a levegős, vizes és tüzes testnedveken) keresztül pszichofizikai alkatuknak megfelelően teszi ugyanezt. Ugyanakkor az ájurvéda figyelembe veszi a gúnák szerepét is a mentális egészség és a testi jólét tényezőiként, a jóga pedig a fiziológiai működéshez viszonyítva értékeli a dósákat.

 Az egyéni természet minél teljesebb megállapításához a gúnák (kötőerők) és a dósák (testtípusok) jellemzőit is figyelembe kell venni.

 

Az általunk keresett élelem típusa fejlettségünk szintjét tükrözi. Hogy az ember milyen ételt fogyaszt, az tudatosságának fokát mutatja. Az ájurvéda minden gyógyító kezelés alapjaként a helyes étrendet helyezi előtérbe. Az élelem az orvosság első és legfontosabb formája. Helyes élelem nélkül semmilyen más gyógyító körülmény nem lehet hatékonyabb. 

A szattvikus élelem egyensúlyt teremt az emberi szervezetben.