"A jóga útján egyetlen lépés sem vész kárba."
Egy jógagyakorló számára a jóga, nem csak testgyakorlás, hanem módszer a belső feszültségek legyőzésére, amelyektől ma, szinte az egész világ szenved.
Ez azt jelenti, hogy olyan képesség birtokába jutunk, amellyel, lelki zavarainkat - mint amilyen a koncentrálási képesség, a boldogtalanság érzése, a tompultság, a depresszió - meg tudjuk szüntetni.
A jóga egyik legnagyobb "adománya", hogy képessé teszi a jóga művelőjét arra, hogy lelki és tudati történését, illetve tevékenységét, az ellenőrzése alá vonja.
Tisztában kell lennünk azzal, hogy az indiai bölcsek, Risik, több ezer éves tapasztalata szerint a vegetáriánus étkezés segíti az önmegvalósítást, illetve alapvető feltétele a jóga útján való fejlődésnek. Tradicionális jógatanítás szerint az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a kábítószer használat hátráltatja a gyakorlót a céljai elérésében, hátráltatja az előre haladásban.
A második akadály, a jógában a rossz szokásink felhalmozódása.
Közismert mondás szerint: " A szokás az ember második természete". Ezért igyekezzünk rossz szokásainkat fokozatosan jó szokásokkal felcserélni, és a meglévő jó szokásokat megőrizni. Tudatosan alakítsunk ki, olyan életritmust, amely a legmegfelelőbbnek bizonyul a feladataink teljesítéséhez, céljaink eléréséhez.
A jóga célja a testi, szellemi felszabadulás. Felszabadulás minden olyan dologtól, amely zavarja és akadályozza a fejlődésünket, pozitív életvitelünk kialakítását. Amennyiben szeretnénk megszabadulni a sokféle kötöttségtől, fájdalomtól, szenvedéstől, akkor mindig szem előtt kell tartanunk a jóga ajánlásait: tartózkodnunk kell a gyűlölettől, az irigységtől, a mohóságtól, a féltékenységtől, mivel ezek az érzések ártanak testi - lelki egyensúlyunknak.
Gyakoroljunk bizalommal és kitartással minden nap, mert a jóga útján egyetlen lépés sem vész kárba. Minden lépés előrehaladást jelent.
Legyünk tudatában annak, hogy semmi sem kényszer a számunkra a jógában, hanem csak ajánlás és útmutatás. Eredményt azonban csak akkor várhatunk, ha lehatározásunk mellett kitartunk, és leküzdjük a lustaságunkat, és bizonytalanságunkat. Amennyiben a megkezdett utunkról újból és újból letérünk, nehezen fogunk célba érni. Nem lesz részünk lelki békében, hanem csalódottá válunk, és fejlődésünk megszakad. Folyamatos feldőlés akkor várható, ha szem előtt tartjuk a kitűzött céljainkat.
Természetesen, mindannyiunk életében előfordulhatnak olyan időszakok, amikor testünk és elménk nyugtalan. Ami bizonytalanná tesz minket. Olyan érzések és gondolatok is felmerülhetnek bennünk, hogy semmiféle haladást nem érhetünk el., sőt letérünk a célhoz vezető útról.
Egy kis indiai történet legyen a segítőnk abban, hogy legyen kitartásunk a jóga útján céljaink elérésében!
Élt egyszer egy jóga tanítvány, aki a szabadban egy fa alatt gyakorolt.
Egy nap,olyan gondolatok kezdték zaklatni, hogy hiába minden erőkifejtése, képtelen a célját elérni, ezért abba akarta hagyni a jóga gyakorlását.
A fa alatt ülve éppen azon gondolkodott, hogy gyakoroljon e tovább, vagy sem, amikor tekintete a fa törzsére esett, ahol egy pici hangyát fedezett fel, amint egy óriási búzaszemet vonszol magával, és azon igyekezett, hogy feljusson vele a fán lévő hangyabolyhoz. Amikor egy méter magasra ért, leejtette a magot. Rögtön lemászott érte, és újra kezdte a munkáját.
Ezúttal már egy kicsit feljebb jutott, de a magot ismét leejtette. Habozás nélkül ismét lemászott érte, és újra elindult felfelé.Ez a folyamat többször megismétlődött, a kis hangya fáradhatatlanul újra kezdte a felkapaszkodást, amíg végül elérte a célját.
A jógatanítvány akkor ezt mondta magában: "Ez a pici hangya megtanított arra, hogy soha ne adjam fel, míg el nem érem a célomat." - és újból gyakorolni kezdett.
Legyünk mindig telve bizakodással, cselekedjünk úgy történetben a kis hangya.
Elhatározásunkat soha ne adjuk fel!
"Egyetlen lépés sem vész kárba,
Minden pillanat nyereség.
Minden fáradozás, elérni a felszabadulást,
Mint érdem lesz elszámolva"
Bhagavad Gíta (11. 40. vers)
Ez azt jelenti, hogy olyan képesség birtokába jutunk, amellyel, lelki zavarainkat - mint amilyen a koncentrálási képesség, a boldogtalanság érzése, a tompultság, a depresszió - meg tudjuk szüntetni.
A jóga egyik legnagyobb "adománya", hogy képessé teszi a jóga művelőjét arra, hogy lelki és tudati történését, illetve tevékenységét, az ellenőrzése alá vonja.
Tisztában kell lennünk azzal, hogy az indiai bölcsek, Risik, több ezer éves tapasztalata szerint a vegetáriánus étkezés segíti az önmegvalósítást, illetve alapvető feltétele a jóga útján való fejlődésnek. Tradicionális jógatanítás szerint az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a kábítószer használat hátráltatja a gyakorlót a céljai elérésében, hátráltatja az előre haladásban.
A második akadály, a jógában a rossz szokásink felhalmozódása.
Közismert mondás szerint: " A szokás az ember második természete". Ezért igyekezzünk rossz szokásainkat fokozatosan jó szokásokkal felcserélni, és a meglévő jó szokásokat megőrizni. Tudatosan alakítsunk ki, olyan életritmust, amely a legmegfelelőbbnek bizonyul a feladataink teljesítéséhez, céljaink eléréséhez.
A jóga célja a testi, szellemi felszabadulás. Felszabadulás minden olyan dologtól, amely zavarja és akadályozza a fejlődésünket, pozitív életvitelünk kialakítását. Amennyiben szeretnénk megszabadulni a sokféle kötöttségtől, fájdalomtól, szenvedéstől, akkor mindig szem előtt kell tartanunk a jóga ajánlásait: tartózkodnunk kell a gyűlölettől, az irigységtől, a mohóságtól, a féltékenységtől, mivel ezek az érzések ártanak testi - lelki egyensúlyunknak.
Gyakoroljunk bizalommal és kitartással minden nap, mert a jóga útján egyetlen lépés sem vész kárba. Minden lépés előrehaladást jelent.
Legyünk tudatában annak, hogy semmi sem kényszer a számunkra a jógában, hanem csak ajánlás és útmutatás. Eredményt azonban csak akkor várhatunk, ha lehatározásunk mellett kitartunk, és leküzdjük a lustaságunkat, és bizonytalanságunkat. Amennyiben a megkezdett utunkról újból és újból letérünk, nehezen fogunk célba érni. Nem lesz részünk lelki békében, hanem csalódottá válunk, és fejlődésünk megszakad. Folyamatos feldőlés akkor várható, ha szem előtt tartjuk a kitűzött céljainkat.
Természetesen, mindannyiunk életében előfordulhatnak olyan időszakok, amikor testünk és elménk nyugtalan. Ami bizonytalanná tesz minket. Olyan érzések és gondolatok is felmerülhetnek bennünk, hogy semmiféle haladást nem érhetünk el., sőt letérünk a célhoz vezető útról.
Egy kis indiai történet legyen a segítőnk abban, hogy legyen kitartásunk a jóga útján céljaink elérésében!
Élt egyszer egy jóga tanítvány, aki a szabadban egy fa alatt gyakorolt.
Egy nap,olyan gondolatok kezdték zaklatni, hogy hiába minden erőkifejtése, képtelen a célját elérni, ezért abba akarta hagyni a jóga gyakorlását.
A fa alatt ülve éppen azon gondolkodott, hogy gyakoroljon e tovább, vagy sem, amikor tekintete a fa törzsére esett, ahol egy pici hangyát fedezett fel, amint egy óriási búzaszemet vonszol magával, és azon igyekezett, hogy feljusson vele a fán lévő hangyabolyhoz. Amikor egy méter magasra ért, leejtette a magot. Rögtön lemászott érte, és újra kezdte a munkáját.
Ezúttal már egy kicsit feljebb jutott, de a magot ismét leejtette. Habozás nélkül ismét lemászott érte, és újra elindult felfelé.Ez a folyamat többször megismétlődött, a kis hangya fáradhatatlanul újra kezdte a felkapaszkodást, amíg végül elérte a célját.
A jógatanítvány akkor ezt mondta magában: "Ez a pici hangya megtanított arra, hogy soha ne adjam fel, míg el nem érem a célomat." - és újból gyakorolni kezdett.
Legyünk mindig telve bizakodással, cselekedjünk úgy történetben a kis hangya.
Elhatározásunkat soha ne adjuk fel!
"Egyetlen lépés sem vész kárba,
Minden pillanat nyereség.
Minden fáradozás, elérni a felszabadulást,
Mint érdem lesz elszámolva"
Bhagavad Gíta (11. 40. vers)
