Hinduizmus
"Hangsúlyoznunk kell, hogy a 'hindu' szó nem szerepel India egyetlen klasszikus forrásában sem. A klasszikus indiai nyelvekhez - szanszkrit, tamil - sem vezethető vissza. Semmiféle nyom nem utal arra, hogy a 'hinduizmus' szó gyökereit Indiában kellene keresnünk. Ennek ellenére a 'hinduizmus' közszájon forog, és olyan eltérő tradíciókat jelölnek meg vele, mint a saivizmus, a dzsainizmus, a saktizmus és a vaisnavizmus. Kényelmi szempontból talán elfogadható ez a megnevezés, de tudnunk kell róla, hogy végső soron pontatlan.
Az indiai filozófia hét rendszere című munkájában Radzsmani Tigunait Pandit írja:
"... A hinduizmus szó mára elterjedt használata nem tükrözi a szó eredeti jelentését. Amikor Nagy Sándor i.e. 325-ben meghódította a szubkontinenst, a Szindhu folyón átkelve azt Indusra keresztelte át, amit a görög nyelvnek könnyebb volt kiejtenie. Ettől kezdve Nagy Sándor macedón hadai Indiának nevezték a folyótól keletre eső területet. Később a muszlim hódítók nevezték Hindu folyónak a Szindhu folyót, mert párszi nyelvükben a 'h' felel meg a szanszkrit 'sz'-nek. Így lett a hódítók nyelvében Hindu a Szindhu, a folyótól keletre fekvő terület pedig Hindusztán."
A gondolat C.J.Fuller történésznél is visszaköszön, aki rámutat, hogy a 'hindu' eredetileg földrajzi, s nem kulturális vagy vallási jelenségre utal. Emellett arra is emlékeztet, hogy a szó használatával könnyebb megkülönböztetni a muszlimokat az India területén élő más népektől:
"A perzsa 'hindu' szó a Szindhuból ered, ami a mai Pakisztán területén található Indus folyó szanszkrit neve. Eredetileg indiai lakost jelentett, valamint az Indus körüli és azon túli területet. Amikor a 17. században a 'hindu' az angol szókincs részévé vált, még ugyanígy Hindusztán (India) őslakosára utalt, ám fokozatos jelentésmódosulás nyomán már azt a személyt is jelentette, aki megőrizte szülőföldje vallását, és nem tért át az iszlám hitre. Az őshonos vallásra utaló 'hinduizmus' szó a 19. század elején honosodott meg az angolban, és egy olyan izmus jelölésre volt hivatott, amely részben maga is a nyugati orientalista gondolkodás táptalaján született. Így alakult ki - vagy így manipulálódott - a hinduizmus: a nyugati vallások - különösképpen a kereszténység - mintájára. Úgy is fogalmazhatunk: a hinduizmusra egyre inkább úgy tekintettek, mint egy egységes nézetrendszerre, tanításra és gyakorlatra, amely szépen megfeleltethető a kereszténység hasonló elemeinek. Ma már a 'hindu' szó egyértelműen az indiai ember vallási hovatartozását jelenti."
India sokféle vallását a 'hinduizmus' fedőneve alatt összevonni olyan, mint mondjuk 'szemitizmus' név alatt önkényesen egybemosni - és ezzel elmosni - a nyugati tradíciókon belüli különféle vallási irányzatokat (hiszen a szó hasonlóképpen egy földrajzi helyet jelöl csupán). A nyugati világ színes vallási térképét a judaizmus, a kereszténység és az iszlám alkotja. Ahogyan a 'szemit izmus' túlságosan tág és leegyszerűsítő fogalom ahhoz, hogy megfelelő módon képviselje a nyugati tradícióknak ezeket az egyedi vallási melegfelvonulásait, és ahogyan teljességgel téves volna egy vallásnak tekinteni ezeket a hagyományokat, úgy a 'hinduizmus' sem állja meg a helyét egy ilyen jelentéstartalommal. A 'hinduizmus' tehát még a 'hindunál' is problematikusabb, hiszen egy olyan egyesített indiai vallásra utal, amire könnyű egyetlen címkét ráragasztani. Márpedig tekintetbe véve, hogy a mai Indiában egyszerre több vallás is jelen van (pl. vaisnavizmus, saivizmus), egyetlen megnevezéssel aligha jelölhetjük őket
Az indiai filozófia hét rendszere című munkájában Radzsmani Tigunait Pandit írja:
"... A hinduizmus szó mára elterjedt használata nem tükrözi a szó eredeti jelentését. Amikor Nagy Sándor i.e. 325-ben meghódította a szubkontinenst, a Szindhu folyón átkelve azt Indusra keresztelte át, amit a görög nyelvnek könnyebb volt kiejtenie. Ettől kezdve Nagy Sándor macedón hadai Indiának nevezték a folyótól keletre eső területet. Később a muszlim hódítók nevezték Hindu folyónak a Szindhu folyót, mert párszi nyelvükben a 'h' felel meg a szanszkrit 'sz'-nek. Így lett a hódítók nyelvében Hindu a Szindhu, a folyótól keletre fekvő terület pedig Hindusztán."
A gondolat C.J.Fuller történésznél is visszaköszön, aki rámutat, hogy a 'hindu' eredetileg földrajzi, s nem kulturális vagy vallási jelenségre utal. Emellett arra is emlékeztet, hogy a szó használatával könnyebb megkülönböztetni a muszlimokat az India területén élő más népektől:
"A perzsa 'hindu' szó a Szindhuból ered, ami a mai Pakisztán területén található Indus folyó szanszkrit neve. Eredetileg indiai lakost jelentett, valamint az Indus körüli és azon túli területet. Amikor a 17. században a 'hindu' az angol szókincs részévé vált, még ugyanígy Hindusztán (India) őslakosára utalt, ám fokozatos jelentésmódosulás nyomán már azt a személyt is jelentette, aki megőrizte szülőföldje vallását, és nem tért át az iszlám hitre. Az őshonos vallásra utaló 'hinduizmus' szó a 19. század elején honosodott meg az angolban, és egy olyan izmus jelölésre volt hivatott, amely részben maga is a nyugati orientalista gondolkodás táptalaján született. Így alakult ki - vagy így manipulálódott - a hinduizmus: a nyugati vallások - különösképpen a kereszténység - mintájára. Úgy is fogalmazhatunk: a hinduizmusra egyre inkább úgy tekintettek, mint egy egységes nézetrendszerre, tanításra és gyakorlatra, amely szépen megfeleltethető a kereszténység hasonló elemeinek. Ma már a 'hindu' szó egyértelműen az indiai ember vallási hovatartozását jelenti."
India sokféle vallását a 'hinduizmus' fedőneve alatt összevonni olyan, mint mondjuk 'szemitizmus' név alatt önkényesen egybemosni - és ezzel elmosni - a nyugati tradíciókon belüli különféle vallási irányzatokat (hiszen a szó hasonlóképpen egy földrajzi helyet jelöl csupán). A nyugati világ színes vallási térképét a judaizmus, a kereszténység és az iszlám alkotja. Ahogyan a 'szemit izmus' túlságosan tág és leegyszerűsítő fogalom ahhoz, hogy megfelelő módon képviselje a nyugati tradícióknak ezeket az egyedi vallási melegfelvonulásait, és ahogyan teljességgel téves volna egy vallásnak tekinteni ezeket a hagyományokat, úgy a 'hinduizmus' sem állja meg a helyét egy ilyen jelentéstartalommal. A 'hinduizmus' tehát még a 'hindunál' is problematikusabb, hiszen egy olyan egyesített indiai vallásra utal, amire könnyű egyetlen címkét ráragasztani. Márpedig tekintetbe véve, hogy a mai Indiában egyszerre több vallás is jelen van (pl. vaisnavizmus, saivizmus), egyetlen megnevezéssel aligha jelölhetjük őket
Comment